Vezetők

A csapat vezetői
Csapatparancsnok: Miskovits Álmos
Rajparancsnok(ok): Durucz Péter (IV. Béla raj)
Őrsvezető(k) és segédeik: Durucz Péter (Denevér őrs), Miskovits Álmos (Sas őrs), Szilágyi Anett és Varga Aida (Süni őrs), Samu Borbála és Nagy Lilla (Pingvin őrs), Nagy Zsigmond (+Rátz Borbála, Samu Mihály és Vámossy-Nagy Ádám) (Gepárd őrs), Miskovits Álmos (+Gyuricza Ádám, Hajdú Bence) (Sólyom őrs).

 

Alábbiakban a csapat vezetői által írt bemutatkozók olvashatók, amelyek által az erre böngésző jobban megismerheti őket. 🙂

Durucz Péter csst.
Sziasztok, Durucz Peti vagyok, a csapat IV. Béla rajának rajvezetője és a Denevér őrs őrsvezetője. Budakeszin lakom és pszichológiát hallgatok a Károli Gáspár Református Egyetemen, és szeretnék egyszer klinikai szakpszichológus lenni.
Szeretem az asztali szerepjátékokat, mint a magyar M.Á.G.U.S.-t, és minden olyan játékot, ahol a logika kerül hangsúlyba. Sok évig színjátszottam itt Budakeszin. Sok sportot kipróbáltam már, és nagyon szeretem a küzdősportokat/harcművészeteket, jelenleg is az egyetemen thai bokszolok. Az egyetemen tagja lettem a KAPSZLI nevű önkéntes csapatnak, akikkel ingyenes konferenciákat és előadásokat szervezünk.
Álmossal együtt tettem fogadalmat több mint 10 éve, azóta is aktív tagja vagyok a csapatnak, elvégeztem a SegédTiszti VezetőKépzést Álmossal, és szeretném a Vízicserkész vezetőit is elvégezni, hogy a csapatban megjelenhessen ez a szakág.
A táborokban általában a keretmeséért és a a program egyes részeiért vagyok felelős, amelyekre szinte egész évben készülök.
Ha bármiben tudok segíteni, kérdésekre válaszolni, nyugodtan keress meg a durucz89@gmail.com címen! 🙂

Miskovits Álmos csst.
Üdvözlet! Álmos vagyok a Miskovits klánból. Jó 10 éve cserkészkedem, jelenleg a Sas őrsöt vezetem. Az elmúlt években segédtiszti és csapatparancsnoki képzést teljesítettem, a csapatban is sokat dolgoztunk a többiekkel az elmúlt években, és örülök, hogy még mindig folytatjuk a megkezdett munkát. 🙂
1997 óta lakom Budakeszin, itt jártam általános iskolába és gimnáziumba (POKG) is. Most a Budapesti Corvinus Egyetemre járok, ahol a Pénzügy és számvitel alapszakot végzem.
Szeretem a focit, a társasjátékokat, a könyveket, a térképeket, az idegen nyelveket, számítógépes játékokat, szép és finom dolgokat (azokat ki nem?). Évek óta járok az ifibe (bibliakör) és a helyi sörözőkbe (ivókör), melyek jelentősen növelik testi és lelki tapasztalataim számát és minőségét. Szerintem a humorom sem rossz, de egyébként komoly ember vagyok. Állítólag.
Szeretnék a felnövekvő nemzedék előtt jó példával járni, a cserkészet számomra egy remek eszköz és közösség, ami ebben segít. Cserkésznek, cserkészvezetőnek lenni nagyon király!

Szilágyi Anett őv.
Szerény személyem, nevezetesen Szilágyi Anett, egy 19 éves álmodozó leányzó, aki Budakeszin él kis családjával és nyitott a világ minden szegletére. Jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetemen vagyok elsőéves biomérnök hallgató.
Cserkészmúltam 2008-ban indult, majd kis szünet után 2013-ban újra bekapcsolódtam és azóta aktív tagja vagyok a csapatnak. Most kezdem a harmadik évem a Süni őrs vezetőjeként és egy éve vagyok a Gepárdok segédőrsvezetője. 2015-ben elvégeztem egy őrsvezetőképzést is, úgyhogy sok tapasztalattal gazdagodtam.
Szabadidőmben cserkészeten kívül is sokmindent szeretek csinálni. Szeretek olvasni, sorozatokat, filmeket nézni, kézműveskedni, zenét hallgatni illetve valamennyire tudok játszani gitáron és furulyán, de ezeket is csak hobbiként csinálom. Öt évet kézilabdáztam, de jelenleg nem űzök sportot, bár nagyon szeretnék táncolni, de erre most nincs túl sok lehetőségem. Ami van, azt persze kihasználom. Sok időt töltök a barátaimmal és a családommal. Szép időben gyakran kalandozunk barátnőimmel az erdők rejtelmes ösvényein. Családom is elég nagy, rengeteg unokatestvérrel úgyhogy szünetekben mindig akad bőven sok program.
Kíváncsi természetem révén sokminden érdekel, így sok új dolgot ki szeretek próbálni, még ha néha bele is törik a bicskám. Emellett nagyon élvezem, ha gyerekekkel foglalkozhatok, részben ezért is vagyok őrsvezető, de nemcsak cserkészetben, hanem például a gyülekezetünk gyerekhittantáboraiban is gyakran besegítek. Van még azért miben fejlődnöm, de hát az ember holtáig tanul és elképzeléseim szerint semmi sem lehetetlen. Szeretek másoknak segíteni, úgyhogy nyugodtan lehet hozzám fordulni bármivel, állok rendelkezésre.

Varga Aida
Varga Aida vagyok, a gyerekek körében Ai vagy Malacka néven futok. A Sünikhez tartozom, mint Anett balkeze.
Amióta az eszemet tudom, kis megszakítással – állatok miatt – az emberek érdekelnek. Jelenleg gyerekkori nagy vágyamat élem meg, pszichológiát hallgatok.
Mikor magamat kell bemutatnom, gyakran van bennem egy olyan érzés, hogy nem sikerült reálisan lefestenem magamat. Ezért most inkább mesélnék, mert úgy gondolom, ebből minden kiderül, ami fontos… Hogyan kerülünk össze, a cserkészet meg én? Szégyen-nem szégyen, gimnazista voltam, mikor osztálytársak révén először hallottam arról, hogy ilyet is lehet. Ekkor már minden szóba kerülő őrs kialakult, évek óta együtt volt, én pedig túl idősnek és túl tájékozatlannak tartottam magam a cserkészet rejtelmei kapcsán, nem mertem megpróbálni csatlakozni sehova, csak titkon vágytam rá és bántam, hogy kisebb koromban nem kezdtem el.
Egyetemista lettem, mikor megismerkedtem a szintén pszichológiát hallgató, akkor gólyákat pátyolgató rajparancsnokunkkal, Petivel. Fél évvel később azon kaptam magam, hogy a Sünik próbáján segédkezek, mivel Peti tudta, hogy kisgyerekkoromtól kezdve református körökben mozgok és jól kijövök a gyerekekkel (gyermekpszichológusnak készültem), kicsalt próbáztatni. Ekkor ismerkedtem meg a Sünikkel, a vezetőkkel és komolyabban a cserkészettel. Azt hiszem, itt kezdődött a szerelem. Nem volt kérdéses a válaszom, mikor jött a lehetőség, hogy besegíthetek Anettnek a Sünik őrsgyűlésein.
Hihetetlen kis csapatba kerültem, mindenki egyből befogadott, nem éreztem kínosan magam, sőt. Azt hiszem a vég kezdete a legutóbbi nyári tábor volt, ahonnan kialvatlanul, rászokva a kávéra, kék-zöld foltokkal, sebekkel és rettenetesen mocskosan jöttem haza, de olyan élményekkel gazdagodva, amit sosem felejtek el. A sorsom ezzel megpecsételődött, a cserkészet és a csapat mindenestől és végérvényesen magához láncolt. Azóta még a kutyusom is jön velem, mikor az őrssel megyünk kirándulni. Nem mondom, hogy nincsenek hullámvölgyek, de csodás emberek és nagyszerű barátok között dolgozhatok-mókázhatok és az egyik legjobb barátnőmmel vezethetem a legvagányabb csajokat, áprilisban, pedig én is fogadalmat teszek. Mi másra vágyhatnék? 🙂

Legutóbbi bejegyzések

Legutóbbi hozzászólások

    Archívum

    Kategória